Igazságügyi szakértés

 

A megbízás

 

Szakértői feladatok elvégzésére két módon kerülhet sor. Az egyik a magán jellegű megbízás amelynek során egy magánszakértői vélemény készül, illetve a kirendelések alapján végzett szakértés.

Kirendelő hatóságok jellemzően a következők lehetnek:

Közigazgatási hatóság

Adóhatóság / NAV pl. adóvizsgálatok kapcsán jegyzőkönyv illetve I. fokú vagy II. fokú határozat meghozatala előtt vagy alapján indult kirendelések

Bíróságok

Törvényszék, Kúria, pl adóperekben

Ügyészség

 

Nyomozó hatóság

 

Közjegyzők

 

Leggyakrabban…

Leggyakrabban közigazgatási hatósági ügyekben  van / lehet szerepe egy igazságügyi szakértőnek, (pl. egy adóhatósági vizsgálat során egy igazságügyi adószakértőnek), hiszen a szakértő a bizonyításban működik közre. A hiányzó szakértelmet pótolja.

 

A szakértőt hatósági ügyekben hivatalból rendelhetik ki az érintett hatóságok, amikor különleges szakértelemre van szükség. Lehet olyan eset is amikor az egyik fél (ügyfél, adózó) kérelmére rendeli ki a hatóság a szakértőt. Ez utóbbi esetben pl. a fél (az adózó) a bizonyítás egy eszközeként alkalmazza a szakértőt.

 

Fontos kiemelni, hogy a szakértő személyére a fél is tehet javaslatot (pl. egy adóvizsgálat során az adózó maga is kérheti szakértő kirendelését és személyére is tehet javaslatot). Az ügyfél által felkért szakértő véleménye bizonyítékként használható fel akkor is, ha a szakértőt a hatóság nem rendeli ki.

 

 

Díjak

A hatóság a szakértő díját az IM rendelet (3/1986. (II. 21.)) szerint állapítja meg.

Más esetekben (pl. akkor amikor az ügyfél magán megbízás alapján kér fel egy szakértőt szakértői vélemény elkészítésére) ilyen megkötés a szakértő díjazására nincs.